Ízületi kórképtár – az arthroscopiáról

Az arthroscopia ma már mindennaposan használt vizsgáló és kezelési eljárás a sport- és hétköznapi ízületi sérülések ellátásakor. A szükséges eszközök közül az egyik legfontosabb az optika, ami különböző irányú lencsékkel készül, általában 0-30-70-90 fokossal. Legtöbbször a 30 és 70 fokos optikát választja a sebész, ezekkel lehet a legjobban áttekinteni az ízület belsejét.

Nem elég azonban látni, a vizsgálathoz különböző kézi műszerekre is szükség van. Minden arthroscopos beavatkozáshoz nélkülözhetetlen az úgynevezett – 1-2 mm-es horoggal ellátott – tapintószonda, mellyel a belső képletek állapotát (feszesség, keménység, esetleges szakadás) lehet megítélni. Ha ellátandó sérülést, elváltozást találunk, segítségünkre vannak az ízületbe vezethető egyenes és hajlított ollók, harapó- és fogóeszközök, szikék, motorral hajtott forgó kések.

Monspart Sarolta tájfutó világbajnok

Monspart Sarolta tájfutó világbajnok, az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatársa, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség Elnöke.

Ön miként népszerűsíti az egészséges életmódot?

Arra bíztatok mindenkit, hogy ha már szeretnek enni, és ezzel kalóriát visznek be, akkor dolgozzák is fel, tehát mozogjanak! A legegyszerűbb, ha a természetbe megyünk, legyen az kirándulás, futás, kerékpározás, vagy nordic walking.

Utóbbi újdonságnak számít?

Igen, és nagyon jó dolog! A bot diktálja a ritmust, nélküle csökken a tempó, ráadásul 30 %-kal kevesebb kalória ég el.

Ha valaki szeretné kipróbálni, vagy bármi más sportot a természetben, hol talál programajánlatokat?

Most készül a Nemzeti Szabadidősport Szövetség új honlapja. Az első félév végére mindenki megtalálja majd ott a kedvére való lehetőséget.

Gianni Morandi a Sztárvizitben

Gianni Morandival – a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon adott koncertje előtt – a Peter Cerny Alapítványnál tett látogatásakor beszélgettem.

A Sztár fM hallgatói elsősorban a dalai és a filmjei alapján ismerik Önt. El tudja-e képzelni, hogy manapság valaki ugyanolyan gyors karriert csináljon, mint az ifjú Gianni Morandi?

kkoriban a lehetőségek jóval nagyobbak voltak. Mára már olyan sok dal született, hogy valami újjal előállni meglehetősen nehéz. Még a mai muzsikusok, énekesek is visszanyúlnak a hatvanas évek zenéihez, mert onnan tudnak ötleteket meríteni.

A pályafutását tekintve mit tart fontosabbnak, a filmes, vagy a zenei karriert, illetve a kettő hogyan hatott egymásra?

Életemben sok dolgot kipróbáltam: színház, mozi, műsorvezetés, de mindegyik a zenéből fakadt. Az emberek általában azt gondolják rólam, hogy zenész vagyok, ám én mindent szívesen csinálok.

„Kétváll” a jégen – a kulcscsont körüli sérülések kezelése

E heti témánkat a jégkorong bajnokság adta: Tokaji Viktor, a dunaújvárosiak válogatott védője a Ferencváros elleni bajnoki mérkőzésen egy ütközés során jobb oldali kulcscsont törést szenvedett, ráadásul a bal vállában is elszakadtak a szalagok. Mire e sorok megjelennek, a játékos már túl van a műtéten és várja a mielőbbi felgyógyulást, de az már biztos, hogy az áprilisi divízió 1-es világbajnokságot ki kell hagynia.

A kulcscsont törései közvetett, illetve közvetlen erők hatására jönnek létre, leggyakrabban haránt, vagy ferde, ritkábban darabos töréseket látunk. Legtöbbjük a csont középső harmadában keletkezik, jóval ritkábban a külső és a belső végénél. Már az első vizsgálatkor valószínűsíthető a sérülés, amit a röntgenfelvétel csak megerősít. A középső harmadban lévő törés kezelése legtöbbször konzervatív, műtét nélküli.

Játszva gyógyul – a kézközépcsontok töréseiről

Nemrég kézközépcsontját törte Gera Zoltán, a labdarúgó válogatott csapatkapitánya. A sérülést megoperálták, aztán egy rövid kihagyás után – speciális rögzítő sínben – a játékos újra pályára léphetett. Hogy egy ilyen kézsérülés befolyásolja-e a sportoló teljesítményét, nem tisztem eldönteni, ki-ki ítélje meg maga.

A törés kezeléséről viszont érdemes szólni, mivel a kézközépcsontok (metacarpusok) elhelyezkedésüknél fogva gyakran sérülnek. A hajlító-, vagy csavaró (indirekt) erők következtében törhet a metacarpus középső, esetleg ízület közeli, vagy ízületi felszínt is érintő része. A törést direkt erők is létrehozhatják, a törési felszín lefutása lehet ferde, haránt, spirál, vagy darabos. A vizsgálatkor a sérült csont felett duzzanatot látunk, nyomásérzékenység tapintható, észleljük a kóros mozgathatóságot, ropogást (crepitatio). A kétirányú röntgenfelvétel mindig jól ábrázolja a sérülést.