A fej, illetve a fül, orr, nyak könnyen sérülnek sportolás közben. Elég, ha az ökölvívásra és az orrcsonttörésre gondolunk. A bonyolult anatómiai felépítés miatt speciális ellátásra van szükség, ezért gyakran több szakterület képviselői vesznek részt a gyógyításban. De vegyük sorra, milyen sérülések tartoznak ebbe a körbe, és mik a teendők. Elsősegély szintjén legfontosabb a szabad légutak biztosítása és vérzés esetén annak csillapítása! Gégesérülésre a hangképzés (megváltozik, rekedtessé válik) és a légzés zavara esetén kell gondolni, vizsgálni pedig hagyományos, illetve eszközös módszerrel lehet.
Sérülhetnek a lágyrészek, vagy a gégeporcok is. A kezelés legtöbbször műtét nélküli, de előfordul, hogy szükség van operatív helyreállításra. A fül leggyakrabban sérülő része a fülkagyló. A hallásban gyakorlatilag nincs szerepe, annál fontosabbak viszont az esztétikai szempontok. Jellegzetes a porc és a porchártya között kialakuló feszülő bevérzés (haematoma), melyet a vérömleny leszívásával kell kezelni. Ha a fülkagyló roncsolódott, szakadt, igyekezni kell a porcból minél többet megőrizni és mindig fedni kell bőrrel, mert ellenkező esetben elhal.
Fontos, hogy szakított sebnél az öltéseket csak a bőrbe helyezzük, ne a porcon át, ugyancsak a károsodás veszélye miatt. A fej jó vérellátásának köszönhetően a teljesen leszakadt fülkagyló 1-2 órán belül jó eséllyel visszavarrható. Az orrcsonttörés az arc leggyakoribb sérülése. Érintheti a bőrt és a nyálkahártyát is, de kiterjedhet az arccsontra is. A különböző mértékű deformitás alapján jól felismerhető, de természetesen biztos diagnózist a röntgenfelvétel alapján állíthatunk fel. Kezelésében a nem műtéti módszer az elsődleges. Az elmozdulás nélküli, vagy minimálisan elmozdult törés nem igényel teendőt, fájdalomcsillapítás, az orrfúvás lehetőség szerinti mellőzése szükséges.
Az orrváz csontjainak, illetve az orrsövény nagyobb elmozdulásait helyre kell tenni. A beavatkozás általában fedetten, érzéstelenítésben történik és utána az orrnyílásokba helyezett géztamponnal rögzítik az elért helyzetet, bár ez nem mindig szükséges. Ha a törés fedetten nem igazítható helyre, műtétileg fel kell nyitni és úgy ellátni. Szükség lehet drótvarratra, vagy mikrolemezes rögzítésre. Összefejeléskor a labdarúgásban, vagy ökölvívó mérkőzésen is sérülhet a homloküreg, mely a homlokcsontban helyezkedik el. Elülső-, hátsó-, és alsó fala törhet.
Homloktáji duzzanat, bevérzés jelzi, röntgennel pedig jól kimutatható. Kis elmozdulásnál nem kell műtétet végezni, ellenkező esetben a beroppant csontot ki kell emelni eredeti helyére, szükség esetén fémanyaggal rögzíteni.
A cikk eredetije PDF fájlban is megtekinthető!
