A fej, illetve a fül, orr, nyak elhelyezkedésüknél fogva könnyen sérülnek sportolás közben, elég, ha az ökölvívásra és az orrcsonttörésre gondolunk. A bonyolult anatómiai felépítés miatt speciális ellátásra van szükség, ezért gyakran több szakterület képviselői vesznek részt a gyógyításban. Elsősegély szintjén legfontosabb a szabad légutak biztosítása és vérzés esetén annak csillapítása!

Gégesérülésre a hangképzés (megváltozik, rekedtessé válik) és a légzés zavara esetén kell gondolni, vizsgálni pedig hagyományos, illetve eszközös módszerrel lehet. Sérülhetnek a lágyrészek, vagy a gégeporcok is. A kezelés legtöbbször műtét nélküli, de előfordul, hogy szükség van operatív helyreállításra. A fül leggyakrabban sérülő része a fülkagyló. A hallásban gyakorlatilag nincs szerepe, annál fontosabbak viszont az esztétikai szempontok.

Jellemző a porc és a porchártya között kialakuló feszülő bevérzés (haematoma), amit a vérömleny leszívásával lehet megoldani. Ha a fülkagyló roncsolódott, szakadt, igyekezni kell a porcból minél többet megtartani, bőrrel fedni, mert ellenkező esetben elhal. Az is fontos, hogy szakított sebnél az öltéseket csak a bőrbe helyezzük, ne a porcon át, mert az szintén károsodáshoz vezethet. A fej jó vérellátásának köszönhetően a teljesen leszakadt fülkagyló is – 1-2 órán belül – jó eséllyel visszavarrható.

Az orrcsonttörés az arc leggyakoribb sérülése. Érintheti a bőrt és a nyálkahártyát is, de kiterjedhet az arccsontra is. A különböző mértékű deformitás alapján jól felismerhető, de biztos diagnózist csak a röntgenfelvétel alapján állíthatunk fel. Kezelésében a nem műtéti módszer az elsődleges. Az elmozdulás nélküli, vagy minimálisan elmozdult törés nem igényel teendőt, fájdalomcsillapítás, az orrfúvás lehetőség szerinti mellőzése szükséges.

Az orrváz csontjainak, illetve az orrsövény nagyobb elmozdulását helyre kell tenni. A beavatkozás általában fedetten, érzéstelenítésben történik, utána az orrnyílásokba helyezett géztamponnal rögzítik az elért helyzetet. Ha a törés fedetten nem igazítható helyre, műtétileg kell ellátni, szükség lehet drótvarratra, vagy mikrolemezes törésegyesítésre. Összefejeléskor – labdarúgásban, vagy ökölvívó mérkőzésen is – sérülhet a homloküreg, mely a homlokcsontban található.

Elülső-, hátsó-, és alsó fala törhet, homloktáji duzzanat, bevérzés jelzi, röntgen felvétellel pedig ez is jól kimutatható. Kis elmozdulásnál nem kell műtétet végezni, ellenkező esetben a beroppant csontot ki kell emelni – szükség esetén fémanyaggal rögzíteni – eredeti helyére.