Dr. Boross rendel!

Dr. Boross rendel – zenés műsorom 2011 és 2018 között volt hallható a Lánchíd Rádióban, minden hétköznap délután, 2 és 4 óra között! A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek legjobb zenéi mellett hasznos és szórakoztató információkat kaptak azok, akik csatlakoztak hozzám. 3 és fél 4 között a Harminc perc hazai-ban csak magyar előadók dalai szóltak.

Minden nap áttekintettem – és persze illusztráltam – a zenével kapcsolatos évfordulókat, a Gyógycseppek című egészségrovatban pedig hasznos és aktuális – a megelőzéssel és gyógyítással kapcsolatos – híreket hoztam! Eközben természetesen a legnagyobb oldies slágerek szóltak, ráadásul a hallgatók közreműködésével, szerkesztésében – hiszen elmondhatták, megírhatták, hogy mit szeretnének hallani! A kéréseket telefonon és e-mailben, vagy Facebook oldalamon keresztül juttathatták el hozzám.

Várom Önöket magánrendelésemen!

Szeretettel várom kedves jelenlegi és leendő Pácienseimet ortopéd,- kéz- és baleseti sebészeti magánrendelésemen! Az Affidea Mammut Egészségközpontban a mozgásszervi betegségek korszerű vizsgálatát és kezelését biztosítom pácienseim számára. Rendelésemet röntgen, ultrahang, CT, MRI, és szükség esetén műtét előtti laborvizsgálat segíti az Ön mielőbbi gyógyulása érdekében.

Ha műtét szükséges, annak időpontjáról, helyéről és részleteiről már a vizsgálatkor pontosan tájékoztatom. Kulturált, kellemes, modern környezetben várom Budán (1024 Budapest, Lövőház utca 2-6.), a Mammut II. bevásárlóközpont 4. emeletén, kéthetente kedden 08:00-12:00 között. Bejelentkezés: a (+36-1) 803 8787 telefonszámon, vagy online: https://mammutegeszsegkozpont.hu/

Baj van, doki? – a sportorvos feladatairól általában

A csillagvizsgáló rovat elindulása óta már nagyon sok sérülés- és betegségfajtát áttekintettünk, ami a sporthoz kapcsolódik, kapcsolódhat. Ideje arról is írni, hogy milyen szerteágazó feladatai vannak egy csapatnál, egyesületnél dolgozó sportorvosnak? A kérdésből sejthető, hogy nemcsak a mérkőzés (verseny) alatti teendők tartoznak ide.

Versenyek előtt meg kell vizsgálni a sportolókat, egészségi állapotukat folyamatosan jó szinten tartani és az előírásoknak megfelelően rendszeresen ellenőrizni. Sérülés esetén a sportorvos felismeri annak típusát, elsősegélyben részesíti a versenyzőt a pálya mellett, gondoskodik – szükség esetén ¬– a kórházba szállításról, a megfelelő kezelésről. A gyógykezelés után szintén nagyon lényeges az utókezelés megszervezése és figyelemmel kisérése, hiszen ezen is múlik a végső gyógyulás. Ugyancsak a csapatorvos feladata az edzettségi állapot kontrollálása, a versenyzők megóvása a túledzettségtől.

Veszélyes felfutás – A kéz fertőzései

Az emberi kéz gyakran sérül sportolás, vagy egyéb, mindennapi tevékenységek során. Ha a keletkezett sebeket nem látjuk el azonnal, könnyen gyulladás alakulhat ki, ami veszélyes, mert a kéz különleges anatómiai felépítése miatt gyorsan továbbterjed a bőr alatti mélyebb rétegekbe is.

A súlyos következmények egyetlen módszerrel előzhetők meg igazán: szakszerű sebészi és gyógyszeres kezeléssel. A kéz gennyes gyulladásainak leggyakoribb tünetei: bőrpír, meleg tapintat, duzzanat a seb körül de igen korán jelentkezik a lüktető-feszítő fájdalom is. A sebkörnyékről kiinduló, „felfutó” piros csíkot a nyirokerek gyulladása okozza.

Súlyosabb esetekben magas láz és hidegrázás alakul ki. Ínhüvelyre- és ízületre terjedő gyulladáskor jellegzetes a félig hajlított, kímélő helyzetű ujj, ugyanis a fájdalom így viszonylag enyhül. Mi okozza a kéz gyulladásait? Apró sérüléseken keresztül is bejuthatnak a kórokozók, ennek éppen az a veszélye, hogy néha a sérült nem veszi komolyan az esetet, nem fordul időben szakorvoshoz. A kezelés főbb szabályai a következők: Elsőként (max. 24 óráig) jegelést, párakötést alkalmazhatunk, de ha nem észlelünk javulást, sebészileg fel kell „vágni” a gyulladt területet.

Kis csont, nagy gond

Az emberi csuklóban 8 apró kéztőcsont helyezkedik el, két sorban. Közülük leggyakrabban a magyarul sajkacsontnak nevezett sérül. Különösen gyakori sportsérülés ez (eséskor letámasztás, kéznek csapódó labda, stb.) és sokszor nem kerül azonnal felismerésre.

Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy bár duzzanat és fájdalom is jelentkezik, de borogatásra, kíméletre viszonylag hamar elmúlik és durva alaki deformitás nem észlelhető, ezért a sérült nem megy orvoshoz. Az egyik nagy gond pontosan ez, hogy csak későn derül ki a sérülés és akkor sok esetben már álizülettel (rosszul gyógyult törés) állunk szemben. A másik nagy gond – amit általában nehezen fogad el a páciens – a szükséges gipszrögzítési idő: Mivel ennek a csontnak – minden emberben – a gyógyuláshoz is fontos vérellátása viszonylag gyengébb, minimum 10-12 hét kell az „összeforráshoz”!!!

Parányi méretek, óriási eredmények – a mikrosebészetről

Az orvostudomány egyik különleges és csodálatos területe a mikrosebészet. Az apró erek, idegek és egyéb képletek mikroszkópos helyreállítása sok esetben egy-egy végtag megmentését jelentheti. Ezt a sebészi eljárást több szakterület is alkalmazza, ezúttal a baleseti-, kéz- és ortopédsebészet szempontjából tekintjük át röviden a technika lényegét és a lehetőségeket.

Mikroszkópot először a szemészetben használtak, 1946-ban. 1960-ban már kézen lévő idegsérülés varratát végezték, 1968-ban pedig az első sikeres végtagrész visszaültetés (replantatio) is megtörtént. A módszerrel nemcsak ideg- és érsérülések láthatók el, hanem egyéb problémák megoldására bőr- izom- és más lebenyek ültethetők át úgy, hogy saját verő- és visszereiket a beültetés helyén mikroszkóp alatt csatlakoztatják a helyi erekhez, így biztosítva a jó vérellátást.

Nem jó, ha porhanyós – a térdkalács töréséről

A térdkalács (patella) sok más csontunkhoz képest viszonylag kis méretű, de törése mégis kellemetlen sérülés. Tulajdonképpen a térdet nyújtó ín-izom rendszerbe beilleszkedő csontról van szó, ami a combizmok erejét a lábszár felé közvetíti. A sérülés indirekt és direkt erőbehatásra jöhet létre, előbbi esetben megfeszített combizom melletti hirtelen térdhajlítás, utóbbiban térdre(térkalácsra) esés okozza a bajt.

Felismerése nem nehéz – duzzanat, nyomásérzékenység tapintható – különösen elmozdult, szétcsúszott esetben. Ilyenkor jól érezhető a térkalács eredeti helyén lévő besüppedés a két eltávolodott csontdarab között, a végtagot a sérült nem tudja nyújtva emelni. Természetesen nem hagyható el a röntgenvizsgálat sem, ami a részleteket is megmutatja és a kezelési terv felállításához nagyon fontos.

A térdkalács töréseit a következő csoportokba soroljuk: 1. Osteochondralis (egy kis darab – izületi porcot is hordozó! – csont kitörése) 2. Hosszanti 3. Csillag alakú 4. Darabos, más néven romtörés 5. Haránttörés 6. Kiszakításos törés.  A kezelés a törés típusától függ, lehet műtét nélküli, vagy műtéti.  Ha nem operálunk, akkor általában combtőtől a boka fölötti magasságig érő, 10 fokban hajlított helyzetű gipsztokot kap a sérült. Ezt a rögzítést 4-6 hétig kell viselni.

KETTŐSHIBA – a gerincsérv és kezelése

Nemrég még úgy tűnt, elkerülhetetlen a műtét Mandula Petránál, kiváló teniszezőnknél, akinek dereka ismét megsérült. Végül szerencsére a szakemberek úgy döntöttek, hogy elegendő lesz a konzervatív kezelés. A gerincsérv a csigolyák közötti porckorong (discus intervertebralis) elődomborodása a gerinccsatorna felé, ami nyomhatja a gerincvelőt, vagy az ideggyököket.

A discus két részből áll: belül lágy zselatinszerű anyag, a nucleus pulposus található, amit a lemezes szerkezetű, gyűrű alakú keményebb anulus fibrosus vesz körül. Ha a külső réteg rostjai megszakadnak, köztük a belső lágy rész előrenyomul, vagy súlyosabb esetben át is törhet rajtuk. A tünetek: hirtelen jelentkező erős fájdalom, mely kisugárzó jellegű, emellett érzés- és mozgászavarok alakulnak ki. Utóbbiak megjelenési helye attól függően változik, hogy mely csigolyák között alakult ki a sérv. Leggyakrabban az ágyéki (lumbalis) 5. és keresztcsonti (sacralis) 1., illetve az ágyéki 4. és 5. között fordul elő a betegség. A kivizsgálás során a röntgenfelvétel magát a gerincsérvet nem mutatja ki, inkább az egyéb társuló elváltozásokat lehet vele igazolni, vagy kizárni.

Zajos Siker – a fül-orr-gégészeti sérülésekről

A fej, illetve a fül, orr, nyak könnyen sérülnek sportolás közben. Elég, ha az ökölvívásra és az orrcsonttörésre gondolunk. A bonyolult anatómiai felépítés miatt speciális ellátásra van szükség, ezért gyakran több szakterület képviselői vesznek részt a gyógyításban. De vegyük sorra, milyen sérülések tartoznak ebbe a körbe, és mik a teendők. Elsősegély szintjén legfontosabb a szabad légutak biztosítása és vérzés esetén annak csillapítása! Gégesérülésre a hangképzés (megváltozik, rekedtessé válik) és a légzés zavara esetén kell gondolni, vizsgálni pedig hagyományos, illetve eszközös módszerrel lehet.

Sérülhetnek a lágyrészek, vagy a gégeporcok is. A kezelés legtöbbször műtét nélküli, de előfordul, hogy szükség van operatív helyreállításra. A fül leggyakrabban sérülő része a fülkagyló. A hallásban gyakorlatilag nincs szerepe, annál fontosabbak viszont az esztétikai szempontok. Jellegzetes a porc és a porchártya között kialakuló feszülő bevérzés (haematoma), melyet a vérömleny leszívásával kell kezelni. Ha  a fülkagyló roncsolódott, szakadt, igyekezni kell a porcból minél többet megőrizni és mindig fedni kell bőrrel, mert ellenkező esetben elhal.

Alattomos ellenfél – az aorta kórós tágulata és repedése

Ismét egy sportoló tragédiája adta a témát rovatunknak – sajnos! Hernandez Rivero Vladimir, a magyar válogatott kubai származású kapusa  néhány napja spanyolországi lakásában váratlanul elhunyt. Az orvosi jelentések szerint a szívből kivezető fő verőér (aorta) kóros tágulata, kiöblösödése (ameurizma), illetve annak repedése okozta halálát. Alattomos elváltozás, ami sokáig nem okoz panaszt, tünetet, csak akkor, amikor általában már nem lehet segíteni.

A betegség természetéből adódóan a halálozási arány igen magas, 90% fölötti. Az aorta mellkasi szakaszának tágulata a szívből való kilépés utáni részen a leggyakoribb és hatalmassá nőhet anélkül, hogy különösebb tüneteket okozna. Amikor a panaszok megjelennek, általában a környező szervek nyomása miatt okoznak fájdalmat, működési problémát. Ha a légcső nyomódik össze, annak károsodása miatt légzési zavarok, súlyosabb esetben vérköpés jelentkezhet, ha a nyelőcső szűkül, akkor nyelési nehézségei vannak a betegnek.