Monspart Sarolta tájfutó világbajnok

Monspart Sarolta tájfutó világbajnok, az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatársa, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség Elnöke.

Ön miként népszerűsíti az egészséges életmódot?

Arra bíztatok mindenkit, hogy ha már szeretnek enni, és ezzel kalóriát visznek be, akkor dolgozzák is fel, tehát mozogjanak! A legegyszerűbb, ha a természetbe megyünk, legyen az kirándulás, futás, kerékpározás, vagy nordic walking.

Utóbbi újdonságnak számít?

Igen, és nagyon jó dolog! A bot diktálja a ritmust, nélküle csökken a tempó, ráadásul 30 %-kal kevesebb kalória ég el.

Ha valaki szeretné kipróbálni, vagy bármi más sportot a természetben, hol talál programajánlatokat?

Most készül a Nemzeti Szabadidősport Szövetség új honlapja. Az első félév végére mindenki megtalálja majd ott a kedvére való lehetőséget.

Gianni Morandi a Sztárvizitben

Gianni Morandival – a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon adott koncertje előtt – a Peter Cerny Alapítványnál tett látogatásakor beszélgettem.

A Sztár fM hallgatói elsősorban a dalai és a filmjei alapján ismerik Önt. El tudja-e képzelni, hogy manapság valaki ugyanolyan gyors karriert csináljon, mint az ifjú Gianni Morandi?

kkoriban a lehetőségek jóval nagyobbak voltak. Mára már olyan sok dal született, hogy valami újjal előállni meglehetősen nehéz. Még a mai muzsikusok, énekesek is visszanyúlnak a hatvanas évek zenéihez, mert onnan tudnak ötleteket meríteni.

A pályafutását tekintve mit tart fontosabbnak, a filmes, vagy a zenei karriert, illetve a kettő hogyan hatott egymásra?

Életemben sok dolgot kipróbáltam: színház, mozi, műsorvezetés, de mindegyik a zenéből fakadt. Az emberek általában azt gondolják rólam, hogy zenész vagyok, ám én mindent szívesen csinálok.

„Kétváll” a jégen – a kulcscsont körüli sérülések kezelése

E heti témánkat a jégkorong bajnokság adta: Tokaji Viktor, a dunaújvárosiak válogatott védője a Ferencváros elleni bajnoki mérkőzésen egy ütközés során jobb oldali kulcscsont törést szenvedett, ráadásul a bal vállában is elszakadtak a szalagok. Mire e sorok megjelennek, a játékos már túl van a műtéten és várja a mielőbbi felgyógyulást, de az már biztos, hogy az áprilisi divízió 1-es világbajnokságot ki kell hagynia.

A kulcscsont törései közvetett, illetve közvetlen erők hatására jönnek létre, leggyakrabban haránt, vagy ferde, ritkábban darabos töréseket látunk. Legtöbbjük a csont középső harmadában keletkezik, jóval ritkábban a külső és a belső végénél. Már az első vizsgálatkor valószínűsíthető a sérülés, amit a röntgenfelvétel csak megerősít. A középső harmadban lévő törés kezelése legtöbbször konzervatív, műtét nélküli.

Játszva gyógyul – a kézközépcsontok töréseiről

Nemrég kézközépcsontját törte Gera Zoltán, a labdarúgó válogatott csapatkapitánya. A sérülést megoperálták, aztán egy rövid kihagyás után – speciális rögzítő sínben – a játékos újra pályára léphetett. Hogy egy ilyen kézsérülés befolyásolja-e a sportoló teljesítményét, nem tisztem eldönteni, ki-ki ítélje meg maga.

A törés kezeléséről viszont érdemes szólni, mivel a kézközépcsontok (metacarpusok) elhelyezkedésüknél fogva gyakran sérülnek. A hajlító-, vagy csavaró (indirekt) erők következtében törhet a metacarpus középső, esetleg ízület közeli, vagy ízületi felszínt is érintő része. A törést direkt erők is létrehozhatják, a törési felszín lefutása lehet ferde, haránt, spirál, vagy darabos. A vizsgálatkor a sérült csont felett duzzanatot látunk, nyomásérzékenység tapintható, észleljük a kóros mozgathatóságot, ropogást (crepitatio). A kétirányú röntgenfelvétel mindig jól ábrázolja a sérülést.

Nem jó, ha porhanyós – a térdkalács töréséről

A térdkalács (patella) sok más csontunkhoz képest viszonylag kis méretű, de törése mégis kellemetlen sérülés. Tulajdonképpen a térdet nyújtó ín-izom rendszerbe beilleszkedő csontról van szó, ami a combizmok erejét a lábszár felé közvetíti. A sérülés indirekt és direkt erőbehatásra jöhet létre, előbbi esetben megfeszített combizom melletti hirtelen térdhajlítás, utóbbiban térdre(térkalácsra) esés okozza a bajt.

Felismerése nem nehéz – duzzanat, nyomásérzékenység tapintható – különösen elmozdult, szétcsúszott esetben. Ilyenkor jól érezhető a térkalács eredeti helyén lévő besüppedés a két eltávolodott csontdarab között, a végtagot a sérült nem tudja nyújtva emelni. Természetesen nem hagyható el a röntgenvizsgálat sem, ami a részleteket is megmutatja és a kezelési terv felállításához nagyon fontos.

A térdkalács töréseit a következő csoportokba soroljuk: 1. Osteochondralis (egy kis darab – izületi porcot is hordozó! – csont kitörése) 2. Hosszanti 3. Csillag alakú 4. Darabos, más néven romtörés 5. Haránttörés 6. Kiszakításos törés.  A kezelés a törés típusától függ, lehet műtét nélküli, vagy műtéti.  Ha nem operálunk, akkor általában combtőtől a boka fölötti magasságig érő, 10 fokban hajlított helyzetű gipsztokot kap a sérült. Ezt a rögzítést 4-6 hétig kell viselni.

Aradszky László a Sztárvizitben

Aradszky Lászlóval eredetileg személyes találkozót beszéltünk meg, de mert szinte folyamatosan úton van, végül telefonon értem el.

Legutóbb tavaly, a Média Grillen találkoztunk, ahol a Sztár fM csapatának tagja voltál. Mi történt Veled azóta?

Megjelent a könyvem, megírásában Édesapám volt az égi szerzőtársam. Különleges a kötet azért is, mert cd melléklet tartozik hozzá. A dal és a könyv címe: Az örök élet színpadán.

Miről szól?

A sikerhez vezető utamról. Rengeteg élmény, de balhék nélkül, mert az rám 48 éves pályafutásom során sosem volt jellemző. Kiderül az is, hogy a tiszta és egyszerű dolgoknak is van értelmük.

KETTŐSHIBA – a gerincsérv és kezelése

Nemrég még úgy tűnt, elkerülhetetlen a műtét Mandula Petránál, kiváló teniszezőnknél, akinek dereka ismét megsérült. Végül szerencsére a szakemberek úgy döntöttek, hogy elegendő lesz a konzervatív kezelés. A gerincsérv a csigolyák közötti porckorong (discus intervertebralis) elődomborodása a gerinccsatorna felé, ami nyomhatja a gerincvelőt, vagy az ideggyököket.

A discus két részből áll: belül lágy zselatinszerű anyag, a nucleus pulposus található, amit a lemezes szerkezetű, gyűrű alakú keményebb anulus fibrosus vesz körül. Ha a külső réteg rostjai megszakadnak, köztük a belső lágy rész előrenyomul, vagy súlyosabb esetben át is törhet rajtuk. A tünetek: hirtelen jelentkező erős fájdalom, mely kisugárzó jellegű, emellett érzés- és mozgászavarok alakulnak ki. Utóbbiak megjelenési helye attól függően változik, hogy mely csigolyák között alakult ki a sérv. Leggyakrabban az ágyéki (lumbalis) 5. és keresztcsonti (sacralis) 1., illetve az ágyéki 4. és 5. között fordul elő a betegség. A kivizsgálás során a röntgenfelvétel magát a gerincsérvet nem mutatja ki, inkább az egyéb társuló elváltozásokat lehet vele igazolni, vagy kizárni.

Zajos Siker – a fül-orr-gégészeti sérülésekről

A fej, illetve a fül, orr, nyak könnyen sérülnek sportolás közben. Elég, ha az ökölvívásra és az orrcsonttörésre gondolunk. A bonyolult anatómiai felépítés miatt speciális ellátásra van szükség, ezért gyakran több szakterület képviselői vesznek részt a gyógyításban. De vegyük sorra, milyen sérülések tartoznak ebbe a körbe, és mik a teendők. Elsősegély szintjén legfontosabb a szabad légutak biztosítása és vérzés esetén annak csillapítása! Gégesérülésre a hangképzés (megváltozik, rekedtessé válik) és a légzés zavara esetén kell gondolni, vizsgálni pedig hagyományos, illetve eszközös módszerrel lehet.

Sérülhetnek a lágyrészek, vagy a gégeporcok is. A kezelés legtöbbször műtét nélküli, de előfordul, hogy szükség van operatív helyreállításra. A fül leggyakrabban sérülő része a fülkagyló. A hallásban gyakorlatilag nincs szerepe, annál fontosabbak viszont az esztétikai szempontok. Jellegzetes a porc és a porchártya között kialakuló feszülő bevérzés (haematoma), melyet a vérömleny leszívásával kell kezelni. Ha  a fülkagyló roncsolódott, szakadt, igyekezni kell a porcból minél többet megőrizni és mindig fedni kell bőrrel, mert ellenkező esetben elhal.

Alattomos ellenfél – az aorta kórós tágulata és repedése

Ismét egy sportoló tragédiája adta a témát rovatunknak – sajnos! Hernandez Rivero Vladimir, a magyar válogatott kubai származású kapusa  néhány napja spanyolországi lakásában váratlanul elhunyt. Az orvosi jelentések szerint a szívből kivezető fő verőér (aorta) kóros tágulata, kiöblösödése (ameurizma), illetve annak repedése okozta halálát. Alattomos elváltozás, ami sokáig nem okoz panaszt, tünetet, csak akkor, amikor általában már nem lehet segíteni.

A betegség természetéből adódóan a halálozási arány igen magas, 90% fölötti. Az aorta mellkasi szakaszának tágulata a szívből való kilépés utáni részen a leggyakoribb és hatalmassá nőhet anélkül, hogy különösebb tüneteket okozna. Amikor a panaszok megjelennek, általában a környező szervek nyomása miatt okoznak fájdalmat, működési problémát. Ha a légcső nyomódik össze, annak károsodása miatt légzési zavarok, súlyosabb esetben vérköpés jelentkezhet, ha a nyelőcső szűkül, akkor nyelési nehézségei vannak a betegnek.

Idegtépő küzdelem – a gerincsérvről, kezelési lehetőségeiről

A gerinc, a gerincvelő kényes alkotóeleme az emberi szervezetnek. Sérüléseik sajnos a sportolóknál is előfordulhatnak, ezért nem lehet elégszer foglalkozni ezzel a témával. Legutóbb éppen Huszti Szabolcsnál merült fel a gerincsérv gyanúja, ami később szerencsére nem igazolódott. (sőt azóta már külföldi szerződésről is hallani!!)

Ez a betegség tulajdonképpen a csigolyák közötti porckorong (discus intervertebralis) előboltosulása a gerinccsatorna felé, ami nyomhatja a gerincvelőt, vagy az ideggyököket.

A discus két részből áll: belül lágy zselatinszerű anyag, a nucleus pulposus található, amit a lemezes szerkezetű, gyűrű alakú keményebb anulus fibrosus vesz körül. Ha a külső réteg rostjai megszakadnak, köztük a belső lágy rész előredomborodik, vagy súlyosabb esetben át is törhet rajtuk.

A tünetek ilyenkor: hirtelen erős, kisugárzó jellegű fájdalom, emellett érzés- és mozgászavarok. Utóbbiak megjelenési helye attól függően változik, hogy mely csigolyák magasságában alakult ki a sérv. Leggyakrabban az ágyéki 5. és keresztcsonti 1., illetve az ágyéki 4. és 5. között fordul elő a betegség.