Véres küzdelem – az érsérülések ellátásáról általában

Az emberi szervezetet vérrel ellátó erek (feladatuk a vér szívből való ki-, illetve oda való visszajuttatása) felépítése egyedi, ennek megfelelően sérülésük esetén speciális ellátást igényelnek. Károsodásuk létrejöhet nyílt szúrás, metszés, zúzódás során, vagy fedett összenyomatással. A zárt sérülések legtöbbször csonttörések, ficamok kapcsán keletkeznek (direkt sérülések) Indirekt a sérülés, ha pl. túlnyújtásos szakadásról van szó. Előfordul, hogy az érfalnak csak egy rétege sérül, de már ez is probléma forrása lehet. Hogyan derítsük ki, hogy van-e érsérülése a betegnek?

Az előzmények ismerete (a sérülés körülményei, vérveszteség mennyisége, stb.) mindig segít! Természetesen legfontosabb a vizsgálat: megtapintjuk a pulzust, megtekintjük a végtag színét (sápadt-e), vizsgáljuk a hőmérsékletét (hűvös-e). Ezen kívül segítésünkre lehet a kontrasztanyagos röntgenvizsgálat és az úgynevezett Doppler (ultrahangos) érvizsgáló készülék. Mikor kell operálni az érsérülést? Ma már, ha lehetséges, minden esetben, a rendelkezésre álló eszközök és technikák lehetővé teszik az egészen vékony verőerek varratát is. Mielőbbi ellátásra kell törekednünk, mert az idő múlásával nő a vérrögképződés és az egyéb szövődmények veszélye.

Szike nélkül – a nem műtéti töréskezelésről általában

A nem műtéti töréskezelés, pontosabban a gipszkötés alkalmazása már 1852 óta ismeretes. Azóta természetesen hatalmas fejlődésen ment át ez a módszer is, mint minden más az orvostudományon belül. A klasszikus elvek leírása egy osztrák baleseti sebész, Lorenz Böhler nevéhez fűződik.

Ezek: a törés helyretétele, jó helyzetben való rögzítése, majd annak leteltével a mozgatás megkezdése. Fontos szabály, hogy a sérülés első ellátásakor csak gipszsínt szabad felhelyezni, melynek gézpólya meneteit fel kell hasítani és újrapólyázni, a vérkeringési zavarok elkerülése végett. Körkörös gipsz csak később, a duzzanat megszűnését követően, általában 1 hét után lehetséges. A gipszrögzítés ideje az egyes csontok esetében más és más. Például csuklótörésnél elég 4-6, lábszártörésnél minimum 12 hét, de sokszor 16 hét is szükséges.

Megtört lendület – a kézközépcsont sérülései

Boris Zarkovic a DKSE most szerződtetett horvát kézilabdázója máris legalább 6 hetes kihagyásra számíthat, miután a férfi juniorválogatott elleni felkészülési mérkőzésen kézközépcsonttörést szenvedett. A kézközépcsontok (metacarpusok) elhelyezkedésüknél fogva gyakran sérülnek.

A hajlító-, vagy csavaró (indirekt) erők következtében törhet a metacarpus középső, esetleg ízület közeli, vagy ízületi felszínt is érintő része. A törést direkt erők is létrehozhatják, a törési felszín lefutása lehet ferde, haránt, spirál, vagy darabos. A vizsgálat során a sérült csont felett duzzanatot, vérömlenyt látunk, nyomásérzékenység tapintható, észleljük a csont kóros mozgathatóságát, ropogását (crepitatio).

A két irányból készített röntgenfelvétel jól ábrázolja a sérülést. A kezelés típustól függően többféle lehet: A középső rész elmozdulásra nem hajlamos, stabil törése esetén a helyretétel után 4-5 hét gipszrögzítés szükséges. Úgynevezett konzervatív-funkcionális kezelést szoktak alkalmazni akkor, ha csak egy kézközépcsont törött (stabil, elmozdulásra nem hajlamos esetben) és a mellette lévők épek.

Fejbe zárt fájdalom – a fül-orr-gégészeti sérülések kezelése

A fej, illetve a fül, orr, nyak elhelyezkedésüknél fogva könnyen sérülnek sportolás közben, elég, ha az ökölvívásra és az orrcsonttörésre gondolunk. A bonyolult anatómiai felépítés miatt speciális ellátásra van szükség, ezért gyakran több szakterület képviselői vesznek részt a gyógyításban. Elsősegély szintjén legfontosabb a szabad légutak biztosítása és vérzés esetén annak csillapítása!

Gégesérülésre a hangképzés (megváltozik, rekedtessé válik) és a légzés zavara esetén kell gondolni, vizsgálni pedig hagyományos, illetve eszközös módszerrel lehet. Sérülhetnek a lágyrészek, vagy a gégeporcok is. A kezelés legtöbbször műtét nélküli, de előfordul, hogy szükség van operatív helyreállításra. A fül leggyakrabban sérülő része a fülkagyló. A hallásban gyakorlatilag nincs szerepe, annál fontosabbak viszont az esztétikai szempontok.

Jellemző a porc és a porchártya között kialakuló feszülő bevérzés (haematoma), amit a vérömleny leszívásával lehet megoldani. Ha a fülkagyló roncsolódott, szakadt, igyekezni kell a porcból minél többet megtartani, bőrrel fedni, mert ellenkező esetben elhal. Az is fontos, hogy szakított sebnél az öltéseket csak a bőrbe helyezzük, ne a porcon át, mert az szintén károsodáshoz vezethet. A fej jó vérellátásának köszönhetően a teljesen leszakadt fülkagyló is – 1-2 órán belül – jó eséllyel visszavarrható.

ESZKÖZ A SIKERHEZ – Fizioterápiás lehetőségek sportolóknál

Legelőször ismerkedjünk meg a fizioterápia fogalomrendszerével: A szó első része a görög füzosz szóból ered, ami természetet jelent, a fizioterápia tehát a természet energiáit használja a gyógykezelésben. A fizikoterápia már szűkebb fogalom, ebben az esetben kizárólag fizikai energiákkal történik a kezelés.

A fizikoterápia további területekre osztható. 1. A bevitt energiák szerint: elektroterápia (kis- és középfrekvenciás), magnetoterápia, mechanoterápia (gyógytorna, masszázs, ultrahang, stb.), hidroterápia, balneoterápia (termális ásványvíz használata), fototerápia (lézer, ultraibolya sugárzás, stb.), termoterápia (infravörös sugárzás, hőkezelések, iszapkezelések, stb.), klímaterápia (gyógyklíma, barlangkezelés), inhalációs terápia, dietétika.

Elvesztett gondolatok – az agyrázkódásról

Néhány napja arról olvashattunk, hallhattunk, hogy a győri női ifjúsági kézilabda csapat autóbalesetet szenvedett, de szerencsére könnyebb sérülésekkel megúszták a lányok. Az első híradások arról számoltak be, hogy többüknek enyhe agyrázkódása volt. Lám, a sportolót nemcsak a pályán érheti baleset (sajnos!).

Az agyrázkódás (commotio cerebri) mindemellett olyan sérülés, ami sportolás közben is gyakran előfordul, legyen szó labdarúgásról, kézilabdáról, vagy más sportágról. Szerencsére azonban a legenyhébb idegrendszeri sérülésfajták egyike, mely az eddigi ismeretek szerint nem jár kimutatható, biztosan igazolt maradandó elváltozással. Egyetlen jellemző kórjele a tudatvesztés. Ez általában néhány percig tart és az első vizsgálat során az emlékezetkiesés megállapításával igazolható.

Meggyengült védelem – bőrsérülések a sportban

Az emberi testen a hétköznapi életben és sportolás közben is a bőr sérül leggyakrabban. Horzsolások, hólyagok, szakítások, vágott, metszett, szúrt (pl. vívás, szöges cipő) sebek jöhetnek létre, melyek mindenképpen ellátást igényelnek. A nyílt sebek sűrűn előfordulnak a különböző sportágakban, a kemény talajon való elesés közben könnyen kialakul ilyen sérülés.

Bizonyos esetben csak a bőr külső rétege érintett, máskor azonban a mélyebb részek (ín, izom, erek, idegek) is sérülhetnek. Az első teendők között a vérzéscsillapítás szerepel, melynek három módszere: 1. a sérült testrész felemelése, 2. direkt nyomás, 3. rugalmas pólyakötés.  A sebek tisztításának alaposnak kell lennie, jobb ha ezt szakemberre bízzuk.  A megtisztított sebet mihamarább, de legalább 6 órán belül véglegesen el kell látni, kimetszeni a szennyezett részeket, elvégezni a varratot, majd felhelyezni a steril kötést. Ha a seb fertőződik, jellemző a fájdalom, duzzanat, bőrpír és nyomásérzékenység.

A fertőzés a sebből a nyirokereken keresztül továbbterjedhet a nyirokcsomókba. Ilyenkor a nyirok utak gyulladása miatt – azok lefutása mentén – vörös csík jelenik meg (gyakran mondják: „fut a piros csík”). Minden, szabadban elszenvedett nyílt sebzés magában hordozza a tetanus fertőzés veszélyét, ezért kötelező a megelőző oltás beadása.