Nemrég kézközépcsontját törte Gera Zoltán, a labdarúgó válogatott csapatkapitánya. A sérülést megoperálták, aztán egy rövid kihagyás után – speciális rögzítő sínben – a játékos újra pályára léphetett. Hogy egy ilyen kézsérülés befolyásolja-e a sportoló teljesítményét, nem tisztem eldönteni, ki-ki ítélje meg maga.
A törés kezeléséről viszont érdemes szólni, mivel a kézközépcsontok (metacarpusok) elhelyezkedésüknél fogva gyakran sérülnek. A hajlító-, vagy csavaró (indirekt) erők következtében törhet a metacarpus középső, esetleg ízület közeli, vagy ízületi felszínt is érintő része. A törést direkt erők is létrehozhatják, a törési felszín lefutása lehet ferde, haránt, spirál, vagy darabos. A vizsgálatkor a sérült csont felett duzzanatot látunk, nyomásérzékenység tapintható, észleljük a kóros mozgathatóságot, ropogást (crepitatio). A kétirányú röntgenfelvétel mindig jól ábrázolja a sérülést.
A kezelés típustól függően többféle lehet: A középső rész elmozdulásra nem hajlamos, stabil törése esetén a helyretétel után 4-5 hét gipszrögzítés szükséges. Egy speciális módszer az úgynevezett konzervatív-funkcionális kezelés, amit olyankor szoktak alkalmazni, ha csak egy kézközépcsont törött (stabil, elmozdulásra nem hajlamos esetben) és a mellette lévők épek. A lényeg, hogy összevarrt ujjú kesztyűben azonnal mozgatást-tornáztatást kezdenek.
Ebben az esetben nem gipsz, hanem a szomszédos kézközépcsontok stabilizálják a törést, megakadályozzák az elcsavarodásos, illetve szögletirányú elmozdulást. Műtétet az ízületet érintő, elmozdulásra hajlamos, darabos, többszörös, nagy lágyrész duzzanattal, vagy roncsolódással járó esetekben kell végezni. Külön ki kell emelni egy speciális törésfajtát, az I-es (hüvelykujjhoz tartozó) kézközépcsont alapjának (basis) ízületi törését (Bennet-törés).
A metacarpus ezen része részt vesz a nyeregízület alkotásában, amelynek épsége különösen fontos a kéz működésének szempontjából: biztosítja a hüvelykujj sokirányú – többek között a többi ujjakkal szembehelyező – mozgását. A Bennett-törés hüvelykujjra eséskor jön létre. Olyan ficamos sérülésről van szó, ahol az ízületi felszín kis darabja a helyén marad ugyan, viszont az egész kézközépcsont az izomok húzása miatt a kézhát felé mozdul el.
A helyretétel után a jó helyzet önmagában gipsszel nem tartható meg, műteni kell tehát. A beavatkozás lehet fedett, bőrön át végzett-, vagy felnyitásos dróttűzés, illetve lemezelés. Az I-es metacarpus basis egy másik ízületi sérülése az úgynevezett Rolando-törés. Ilyenkor a törés vonala „T”, vagy „Y” alakú. Ebben az esetben szinte kizárólag műtéttel lehet jó eredményt elérni. A kézközépcsont törések gyógyulása, összeforrása után intenzív gyógytorna segít a teljes kézfunkció elérésében.
Játszva gyógyul – a kézközépcsontok töréseiről bejegyzéshez 3 hozzászólás
Tisztelt Doktor úr(nő)!
Lenne egy rám vonatkozó kérdésem!
10 napja, leesett a szekrényem tetejéről egy kisebb táska, és pont az a jobb kezem hüvelyk ujját találta el. Aznap a röntgen szerint nagyon vékony törés keletkezett az ízület,és a körömágy közötti vonalban. Sínbe tették. Rá egy hétre a szakrendelésen levették a sínt, és mondták hogy bár még törött,vigyázzak rá,és kezdjem el az ízületet bemozgatni,mert lemerevedik! Értem én,de nagyon fáj az ujjam, ha csak a hegye is hozzáér bármihez, ugyanakkor a törés vonalánál, ami szép kis véraláfutásos végig, látom ahogy enyhén külön mozog az ujjam felső része, és persze fáj! Normális, hogy egy törött ujjról 1 hét után leveszik a sínt?? Hiszen még össze se forrt! Köszönettel, Czentye Sándor
Kedves Doktor ,
Mi a véleménye erről a 3D nyomtatott gipszről?
Ön szerint egészségügyileg megállja a helyét?
Ránézésre sokkal jobb lehet, mint egy hagyományos.
http://www.cnc.hu/2017/03/elesben-teszteltuk-a-3d-nyomtatott-rogzitot-torott-kezre/
Kedves Viktória!
Hasonló, hálós műanyag gipsz már létezik, de érdekes ez a felvetés is.
Viszont az nagyon fontos, hogy nincs két egyforma törés, és sok esetben helyre is kell igazítani, ezért jelenleg még a hagyományos gipszelési technikát javaslom.