Az arthroscopia ma már mindennaposan használt vizsgáló és kezelési eljárás a sport- és hétköznapi ízületi sérülések ellátásakor. A szükséges eszközök közül az egyik legfontosabb az optika, ami különböző irányú lencsékkel készül, általában 0-30-70-90 fokossal. Legtöbbször a 30 és 70 fokos optikát választja a sebész, ezekkel lehet a legjobban áttekinteni az ízület belsejét.
Nem elég azonban látni, a vizsgálathoz különböző kézi műszerekre is szükség van. Minden arthroscopos beavatkozáshoz nélkülözhetetlen az úgynevezett – 1-2 mm-es horoggal ellátott – tapintószonda, mellyel a belső képletek állapotát (feszesség, keménység, esetleges szakadás) lehet megítélni. Ha ellátandó sérülést, elváltozást találunk, segítségünkre vannak az ízületbe vezethető egyenes és hajlított ollók, harapó- és fogóeszközök, szikék, motorral hajtott forgó kések.
Az arthroscopia elvégzéséhez az ízületet fel kell tágítani, amihez általában steril folyadékot használnak. A beavatkozást video rendszeren keresztül, monitoron lehet figyelemmel kísérni, a műtét egyes mozzanatait rögzíthetjük is. Attól függően, hogy mely ízületet vizsgáljuk, különböző, speciális fektetési módszereket alkalmazunk, mert így tudjuk biztosítani a legjobb látási viszonyokat a vizsgálat során. Az arthroscop bevezetési helye meghatározott, az egyes ízületeknél más és más.
Ma már nem csak térdsérüléseknél, hanem a váll, könyök, csukló, csípő és bokaízület elváltozásainál is jól használható módszer az „ízületi tükrözés”. Mikor nem végezhető arthroscopia, más szóval melyek az ellenjavallatok? Szerencsére nem sok van! Ha a beteg, vagy sérült szervezete nem alkalmas a szükséges érzéstelenítő módszerek egyikére sem (igen ritka!), vagy ha a bőrön a behatolási helyen, vagy ahhoz közel bármiféle elváltozás (pl. horzsolás, szőrtüszőgyulladás, stb.) van, a műtétről le kell mondani, illetve el kell halasztani.
Nehézséget jelenthet, ha merev ízületet kell vizsgálni, de ezzel sportolók esetében gyakorlatilag nem találkozunk. Orvos és beteg egyaránt mindig abban reménykedik, hogy elkerülik a szövődmények. Bár az arthroscopiánál ritkán fordulnak elő, azért nem haszontalan felsorolni a lehetséges veszélyeket: fertőzés, ízületi folyadék- és vérömlenyképződés, thrombosis (vérrögképződés), igen ritka esetben idegkárosodás.
Ezek nagy része megelőzhető, kisebb hányaduk nem, azonban a megfelelő kezeléssel azok is gyógyíthatók.
Ízületi kórképtár – az arthroscopiáról bejegyzéshez 2 hozzászólás
Januárban csukló artroscopiám lesz.
Érdeklődnék, hogy gipsz utána szükséges-e?
Kedves Zsuzsa!
Konkrét panaszait, illetve csuklójának elváltozását nem ismerem, így pontos választ adni nem tudok.
Nagy valószínűséggel nem lesz szükséges a gipsz, de mindez az artroscopia eredményétől, a talált lelettől is függ.