Néhány napja arról olvashattunk, hallhattunk, hogy a győri női ifjúsági kézilabda csapat autóbalesetet szenvedett, de szerencsére könnyebb sérülésekkel megúszták a lányok. Az első híradások arról számoltak be, hogy többüknek enyhe agyrázkódása volt. Lám, a sportolót nemcsak a pályán érheti baleset (sajnos!).

Az agyrázkódás (commotio cerebri) mindemellett olyan sérülés, ami sportolás közben is gyakran előfordul, legyen szó labdarúgásról, kézilabdáról, vagy más sportágról. Szerencsére azonban a legenyhébb idegrendszeri sérülésfajták egyike, mely az eddigi ismeretek szerint nem jár kimutatható, biztosan igazolt maradandó elváltozással. Egyetlen jellemző kórjele a tudatvesztés. Ez általában néhány percig tart és az első vizsgálat során az emlékezetkiesés megállapításával igazolható.

Három fajtáját különböztetjük meg: 1. congrad = a tudatvesztés időszakára, 2. retrograd = a tudatvesztés előtti, 3. anterograd = a tudat visszatérte utáni időszakra vonatkozó emlékezetkiesés. Egyéb tünetei: a fejfájás, hányinger, hányás, elesettség, szorongás, álmatlanság, gyengeség legtöbbször előfordulnak, de nem kizárólag erre a sérülésre jellemzőek. A fej- (koponya) sérülések esetén kötelező a 2 irányú koponya röntgen felvétel, ha pedig szükség van a komolyabb agyi sérülés (szövődmény) kizárására, CT (computer tomographia) vizsgálatot kell végezni.

Ez segít tisztázni a koponyaűri sérülések súlyossági fokát, és azt hogy valóban csak egy „egyszerű” agyrázkódásról van-e szó, vagy másról, például az úgynevezett agyzúzódásról (contusio cerebri). Mi a teendő agyrázkódás esetén, hogyan kezeljük a sérültet? Néhány napos kórházi megfigyelés feltétlenül szükséges, így biztosítható az esetleges szövődmények időben történő észlelése és a szükséges beavatkozás elvégzése. A megfigyelés ideje alatt úgynevezett tüneti kezelésben is részesül a beteg, a kellemetlen fejfájás, szédülés, hányinger, stb. csökkentése, illetve megszüntetése céljából.

Nagyon fontos, hogy a beteg tüneteit, panaszait ne értékeljük se túl, se alul! Tehát szabadon engedhetjük, hogy a beteg a sérülés utáni naptól úgy mozogjon, maradjon ágyban, vagy keljen fel, ahogy neki jól esik, ahogy állapotának megfelelően kívánja. Ha a jellemző kísérő tünetek fokozottabban jelentkeznek, akkor természetesen javasolt az ágynyugalom, és nagyon lényeges a bőséges folyadékpótlás, szájon át, vagy akár infúzióban.