Monspart Sarolta tájfutó világbajnok

Monspart Sarolta tájfutó világbajnok, az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatársa, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség Elnöke.

Ön miként népszerűsíti az egészséges életmódot?

Arra bíztatok mindenkit, hogy ha már szeretnek enni, és ezzel kalóriát visznek be, akkor dolgozzák is fel, tehát mozogjanak! A legegyszerűbb, ha a természetbe megyünk, legyen az kirándulás, futás, kerékpározás, vagy nordic walking.

Utóbbi újdonságnak számít?

Igen, és nagyon jó dolog! A bot diktálja a ritmust, nélküle csökken a tempó, ráadásul 30 %-kal kevesebb kalória ég el.

Ha valaki szeretné kipróbálni, vagy bármi más sportot a természetben, hol talál programajánlatokat?

Most készül a Nemzeti Szabadidősport Szövetség új honlapja. Az első félév végére mindenki megtalálja majd ott a kedvére való lehetőséget.

KETTŐSHIBA – a gerincsérv és kezelése

Nemrég még úgy tűnt, elkerülhetetlen a műtét Mandula Petránál, kiváló teniszezőnknél, akinek dereka ismét megsérült. Végül szerencsére a szakemberek úgy döntöttek, hogy elegendő lesz a konzervatív kezelés. A gerincsérv a csigolyák közötti porckorong (discus intervertebralis) elődomborodása a gerinccsatorna felé, ami nyomhatja a gerincvelőt, vagy az ideggyököket.

A discus két részből áll: belül lágy zselatinszerű anyag, a nucleus pulposus található, amit a lemezes szerkezetű, gyűrű alakú keményebb anulus fibrosus vesz körül. Ha a külső réteg rostjai megszakadnak, köztük a belső lágy rész előrenyomul, vagy súlyosabb esetben át is törhet rajtuk. A tünetek: hirtelen jelentkező erős fájdalom, mely kisugárzó jellegű, emellett érzés- és mozgászavarok alakulnak ki. Utóbbiak megjelenési helye attól függően változik, hogy mely csigolyák között alakult ki a sérv. Leggyakrabban az ágyéki (lumbalis) 5. és keresztcsonti (sacralis) 1., illetve az ágyéki 4. és 5. között fordul elő a betegség. A kivizsgálás során a röntgenfelvétel magát a gerincsérvet nem mutatja ki, inkább az egyéb társuló elváltozásokat lehet vele igazolni, vagy kizárni.

Zajos Siker – a fül-orr-gégészeti sérülésekről

A fej, illetve a fül, orr, nyak könnyen sérülnek sportolás közben. Elég, ha az ökölvívásra és az orrcsonttörésre gondolunk. A bonyolult anatómiai felépítés miatt speciális ellátásra van szükség, ezért gyakran több szakterület képviselői vesznek részt a gyógyításban. De vegyük sorra, milyen sérülések tartoznak ebbe a körbe, és mik a teendők. Elsősegély szintjén legfontosabb a szabad légutak biztosítása és vérzés esetén annak csillapítása! Gégesérülésre a hangképzés (megváltozik, rekedtessé válik) és a légzés zavara esetén kell gondolni, vizsgálni pedig hagyományos, illetve eszközös módszerrel lehet.

Sérülhetnek a lágyrészek, vagy a gégeporcok is. A kezelés legtöbbször műtét nélküli, de előfordul, hogy szükség van operatív helyreállításra. A fül leggyakrabban sérülő része a fülkagyló. A hallásban gyakorlatilag nincs szerepe, annál fontosabbak viszont az esztétikai szempontok. Jellegzetes a porc és a porchártya között kialakuló feszülő bevérzés (haematoma), melyet a vérömleny leszívásával kell kezelni. Ha  a fülkagyló roncsolódott, szakadt, igyekezni kell a porcból minél többet megőrizni és mindig fedni kell bőrrel, mert ellenkező esetben elhal.

Alattomos ellenfél – az aorta kórós tágulata és repedése

Ismét egy sportoló tragédiája adta a témát rovatunknak – sajnos! Hernandez Rivero Vladimir, a magyar válogatott kubai származású kapusa  néhány napja spanyolországi lakásában váratlanul elhunyt. Az orvosi jelentések szerint a szívből kivezető fő verőér (aorta) kóros tágulata, kiöblösödése (ameurizma), illetve annak repedése okozta halálát. Alattomos elváltozás, ami sokáig nem okoz panaszt, tünetet, csak akkor, amikor általában már nem lehet segíteni.

A betegség természetéből adódóan a halálozási arány igen magas, 90% fölötti. Az aorta mellkasi szakaszának tágulata a szívből való kilépés utáni részen a leggyakoribb és hatalmassá nőhet anélkül, hogy különösebb tüneteket okozna. Amikor a panaszok megjelennek, általában a környező szervek nyomása miatt okoznak fájdalmat, működési problémát. Ha a légcső nyomódik össze, annak károsodása miatt légzési zavarok, súlyosabb esetben vérköpés jelentkezhet, ha a nyelőcső szűkül, akkor nyelési nehézségei vannak a betegnek.

Egy életen át – sport minden korban

A sportolás nemcsak fiatalon, hanem a későbbi életszakaszokban is egészséges és hasznos! Az idő múlásával azonban számolnunk kell olyan betegségekkel, elváltozásokkal, melyek befolyásolják a mozgás intenzitásának mértékét. Az egyik ilyen a csontritkulás (osteoporosis), melyet a csontok tömegének (ásványi anyag tartalmának) csökkenése, szerkezetének zavara jellemez, következménye pedig a törékenység fokozódása.

Ez a betegség férfiakon is előfordul, de főként nőknél észlelhető, ami bizonyos hormonális változásokkal (hormonhiánnyal) magyarázható. A csontsűrűség megfelelő módszerrel és eszközökkel jól mérhető, kezelésében szerepe van a gyógyszeres lehetőségeknek, a magas kalciumtartalmú ételek fogyasztásának, de nagyon fontos a mozgásterápia is.

„Áll, vagy bukik” – a láb sérüléseiről

A láb gyakran sérül sportolás közben, ezért mindenképpen hasznos, ha összefoglaljuk, mi is történhet egy „félrelépés” kapcsán. Ez a testrész fontos szerepet tölt be a test(súly) megtartásában, a számos csonton és az itt található ízületeken keresztül. A lábat – a sarok- és ugrócsonthoz kapcsolódó – lábtő-, lábközép-, és lábujjperc csontok alkotják. A sérülések súlyossága szerint beszélünk rándulásról, zúzódásról, ficamról, vagy törésről.

A vizsgálati sor megegyezik a korábbi cikkekben leírtakkal: 1. megtekintés, 2. tapintás, 3. röntgenfelvétel, 4. (szüksége esetén) CT, MR. A rándulás, zúzódás tünetei és kezelése szintén az általános elvek szerint történik, így itt most inkább néhány – a lábra jellemző – speciális sérüléstípust veszünk sorra. A lábtőcsontok töréseit főként műtét nélkül, gipsszel kezeljük. Ficam esetén ezen a területen gyakran nehéz a sérülés felismerése, mivel nem  mindig jár olyan egyértelmű deformitással, mint a hosszú csontokat összekötő ízületek esetén.