Várom Önöket magánrendelésemen!

Szeretettel várom kedves jelenlegi és leendő Pácienseimet ortopéd,- kéz- és baleseti sebészeti magánrendelésemen! Az Affidea Mammut Egészségközpontban a mozgásszervi betegségek korszerű vizsgálatát és kezelését biztosítom pácienseim számára. Rendelésemet röntgen, ultrahang, CT, MRI, és szükség esetén műtét előtti laborvizsgálat segíti az Ön mielőbbi gyógyulása érdekében.

Ha műtét szükséges, annak időpontjáról, helyéről és részleteiről már a vizsgálatkor pontosan tájékoztatom. Kulturált, kellemes, modern környezetben várom Budán (1024 Budapest, Lövőház utca 2-6.), a Mammut II. bevásárlóközpont 4. emeletén, kéthetente kedden 08:00-12:00 között. Bejelentkezés: a (+36-1) 803 8787 telefonszámon, vagy online: https://mammutegeszsegkozpont.hu/

Veszélyes felfutás – A kéz fertőzései

Az emberi kéz gyakran sérül sportolás, vagy egyéb, mindennapi tevékenységek során. Ha a keletkezett sebeket nem látjuk el azonnal, könnyen gyulladás alakulhat ki, ami veszélyes, mert a kéz különleges anatómiai felépítése miatt gyorsan továbbterjed a bőr alatti mélyebb rétegekbe is.

A súlyos következmények egyetlen módszerrel előzhetők meg igazán: szakszerű sebészi és gyógyszeres kezeléssel. A kéz gennyes gyulladásainak leggyakoribb tünetei: bőrpír, meleg tapintat, duzzanat a seb körül de igen korán jelentkezik a lüktető-feszítő fájdalom is. A sebkörnyékről kiinduló, „felfutó” piros csíkot a nyirokerek gyulladása okozza.

Súlyosabb esetekben magas láz és hidegrázás alakul ki. Ínhüvelyre- és ízületre terjedő gyulladáskor jellegzetes a félig hajlított, kímélő helyzetű ujj, ugyanis a fájdalom így viszonylag enyhül. Mi okozza a kéz gyulladásait? Apró sérüléseken keresztül is bejuthatnak a kórokozók, ennek éppen az a veszélye, hogy néha a sérült nem veszi komolyan az esetet, nem fordul időben szakorvoshoz. A kezelés főbb szabályai a következők: Elsőként (max. 24 óráig) jegelést, párakötést alkalmazhatunk, de ha nem észlelünk javulást, sebészileg fel kell „vágni” a gyulladt területet.

Kis csont, nagy gond

Az emberi csuklóban 8 apró kéztőcsont helyezkedik el, két sorban. Közülük leggyakrabban a magyarul sajkacsontnak nevezett sérül. Különösen gyakori sportsérülés ez (eséskor letámasztás, kéznek csapódó labda, stb.) és sokszor nem kerül azonnal felismerésre.

Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy bár duzzanat és fájdalom is jelentkezik, de borogatásra, kíméletre viszonylag hamar elmúlik és durva alaki deformitás nem észlelhető, ezért a sérült nem megy orvoshoz. Az egyik nagy gond pontosan ez, hogy csak későn derül ki a sérülés és akkor sok esetben már álizülettel (rosszul gyógyult törés) állunk szemben. A másik nagy gond – amit általában nehezen fogad el a páciens – a szükséges gipszrögzítési idő: Mivel ennek a csontnak – minden emberben – a gyógyuláshoz is fontos vérellátása viszonylag gyengébb, minimum 10-12 hét kell az „összeforráshoz”!!!

Játszva gyógyul – a kézközépcsontok töréseiről

Nemrég kézközépcsontját törte Gera Zoltán, a labdarúgó válogatott csapatkapitánya. A sérülést megoperálták, aztán egy rövid kihagyás után – speciális rögzítő sínben – a játékos újra pályára léphetett. Hogy egy ilyen kézsérülés befolyásolja-e a sportoló teljesítményét, nem tisztem eldönteni, ki-ki ítélje meg maga.

A törés kezeléséről viszont érdemes szólni, mivel a kézközépcsontok (metacarpusok) elhelyezkedésüknél fogva gyakran sérülnek. A hajlító-, vagy csavaró (indirekt) erők következtében törhet a metacarpus középső, esetleg ízület közeli, vagy ízületi felszínt is érintő része. A törést direkt erők is létrehozhatják, a törési felszín lefutása lehet ferde, haránt, spirál, vagy darabos. A vizsgálatkor a sérült csont felett duzzanatot látunk, nyomásérzékenység tapintható, észleljük a kóros mozgathatóságot, ropogást (crepitatio). A kétirányú röntgenfelvétel mindig jól ábrázolja a sérülést.

Megtört lendület – a kézközépcsont sérülései

Boris Zarkovic a DKSE most szerződtetett horvát kézilabdázója máris legalább 6 hetes kihagyásra számíthat, miután a férfi juniorválogatott elleni felkészülési mérkőzésen kézközépcsonttörést szenvedett. A kézközépcsontok (metacarpusok) elhelyezkedésüknél fogva gyakran sérülnek.

A hajlító-, vagy csavaró (indirekt) erők következtében törhet a metacarpus középső, esetleg ízület közeli, vagy ízületi felszínt is érintő része. A törést direkt erők is létrehozhatják, a törési felszín lefutása lehet ferde, haránt, spirál, vagy darabos. A vizsgálat során a sérült csont felett duzzanatot, vérömlenyt látunk, nyomásérzékenység tapintható, észleljük a csont kóros mozgathatóságát, ropogását (crepitatio).

A két irányból készített röntgenfelvétel jól ábrázolja a sérülést. A kezelés típustól függően többféle lehet: A középső rész elmozdulásra nem hajlamos, stabil törése esetén a helyretétel után 4-5 hét gipszrögzítés szükséges. Úgynevezett konzervatív-funkcionális kezelést szoktak alkalmazni akkor, ha csak egy kézközépcsont törött (stabil, elmozdulásra nem hajlamos esetben) és a mellette lévők épek.