Kis csont, nagy gond

Az emberi csuklóban 8 apró kéztőcsont helyezkedik el, két sorban. Közülük leggyakrabban a magyarul sajkacsontnak nevezett sérül. Különösen gyakori sportsérülés ez (eséskor letámasztás, kéznek csapódó labda, stb.) és sokszor nem kerül azonnal felismerésre.

Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy bár duzzanat és fájdalom is jelentkezik, de borogatásra, kíméletre viszonylag hamar elmúlik és durva alaki deformitás nem észlelhető, ezért a sérült nem megy orvoshoz. Az egyik nagy gond pontosan ez, hogy csak későn derül ki a sérülés és akkor sok esetben már álizülettel (rosszul gyógyult törés) állunk szemben. A másik nagy gond – amit általában nehezen fogad el a páciens – a szükséges gipszrögzítési idő: Mivel ennek a csontnak – minden emberben – a gyógyuláshoz is fontos vérellátása viszonylag gyengébb, minimum 10-12 hét kell az „összeforráshoz”!!!

„Kétváll” a jégen – a kulcscsont körüli sérülések kezelése

E heti témánkat a jégkorong bajnokság adta: Tokaji Viktor, a dunaújvárosiak válogatott védője a Ferencváros elleni bajnoki mérkőzésen egy ütközés során jobb oldali kulcscsont törést szenvedett, ráadásul a bal vállában is elszakadtak a szalagok. Mire e sorok megjelennek, a játékos már túl van a műtéten és várja a mielőbbi felgyógyulást, de az már biztos, hogy az áprilisi divízió 1-es világbajnokságot ki kell hagynia.

A kulcscsont törései közvetett, illetve közvetlen erők hatására jönnek létre, leggyakrabban haránt, vagy ferde, ritkábban darabos töréseket látunk. Legtöbbjük a csont középső harmadában keletkezik, jóval ritkábban a külső és a belső végénél. Már az első vizsgálatkor valószínűsíthető a sérülés, amit a röntgenfelvétel csak megerősít. A középső harmadban lévő törés kezelése legtöbbször konzervatív, műtét nélküli.

Játszva gyógyul – a kézközépcsontok töréseiről

Nemrég kézközépcsontját törte Gera Zoltán, a labdarúgó válogatott csapatkapitánya. A sérülést megoperálták, aztán egy rövid kihagyás után – speciális rögzítő sínben – a játékos újra pályára léphetett. Hogy egy ilyen kézsérülés befolyásolja-e a sportoló teljesítményét, nem tisztem eldönteni, ki-ki ítélje meg maga.

A törés kezeléséről viszont érdemes szólni, mivel a kézközépcsontok (metacarpusok) elhelyezkedésüknél fogva gyakran sérülnek. A hajlító-, vagy csavaró (indirekt) erők következtében törhet a metacarpus középső, esetleg ízület közeli, vagy ízületi felszínt is érintő része. A törést direkt erők is létrehozhatják, a törési felszín lefutása lehet ferde, haránt, spirál, vagy darabos. A vizsgálatkor a sérült csont felett duzzanatot látunk, nyomásérzékenység tapintható, észleljük a kóros mozgathatóságot, ropogást (crepitatio). A kétirányú röntgenfelvétel mindig jól ábrázolja a sérülést.

Megtört lendület – a kézközépcsont sérülései

Boris Zarkovic a DKSE most szerződtetett horvát kézilabdázója máris legalább 6 hetes kihagyásra számíthat, miután a férfi juniorválogatott elleni felkészülési mérkőzésen kézközépcsonttörést szenvedett. A kézközépcsontok (metacarpusok) elhelyezkedésüknél fogva gyakran sérülnek.

A hajlító-, vagy csavaró (indirekt) erők következtében törhet a metacarpus középső, esetleg ízület közeli, vagy ízületi felszínt is érintő része. A törést direkt erők is létrehozhatják, a törési felszín lefutása lehet ferde, haránt, spirál, vagy darabos. A vizsgálat során a sérült csont felett duzzanatot, vérömlenyt látunk, nyomásérzékenység tapintható, észleljük a csont kóros mozgathatóságát, ropogását (crepitatio).

A két irányból készített röntgenfelvétel jól ábrázolja a sérülést. A kezelés típustól függően többféle lehet: A középső rész elmozdulásra nem hajlamos, stabil törése esetén a helyretétel után 4-5 hét gipszrögzítés szükséges. Úgynevezett konzervatív-funkcionális kezelést szoktak alkalmazni akkor, ha csak egy kézközépcsont törött (stabil, elmozdulásra nem hajlamos esetben) és a mellette lévők épek.