Baj van, doki? – a sportorvos feladatairól általában

A csillagvizsgáló rovat elindulása óta már nagyon sok sérülés- és betegségfajtát áttekintettünk, ami a sporthoz kapcsolódik, kapcsolódhat. Ideje arról is írni, hogy milyen szerteágazó feladatai vannak egy csapatnál, egyesületnél dolgozó sportorvosnak? A kérdésből sejthető, hogy nemcsak a mérkőzés (verseny) alatti teendők tartoznak ide.

Versenyek előtt meg kell vizsgálni a sportolókat, egészségi állapotukat folyamatosan jó szinten tartani és az előírásoknak megfelelően rendszeresen ellenőrizni. Sérülés esetén a sportorvos felismeri annak típusát, elsősegélyben részesíti a versenyzőt a pálya mellett, gondoskodik – szükség esetén ¬– a kórházba szállításról, a megfelelő kezelésről. A gyógykezelés után szintén nagyon lényeges az utókezelés megszervezése és figyelemmel kisérése, hiszen ezen is múlik a végső gyógyulás. Ugyancsak a csapatorvos feladata az edzettségi állapot kontrollálása, a versenyzők megóvása a túledzettségtől.

„Hangos sérülés” – Az Achilles-ín szakadásáról

Gyakori sérülés, legtöbbször (75%) sportolás közben következik be. Aki volt már szenvedő alanya, vagy szemtanúja ilyen ínszakadásnak, az hallhatta azt a jellegzetes csattanó hangot, amire a címben utaltam! Az Achilles ín 1 cm átmérőjű, ezzel az emberi szervezet legvastagabb ina.

A szakadás mindig indirekt úton jön létre, történhet tisztán az ínállományban, az ín és izom átmeneti szakaszán, de előfordul a sarokcsontból való csontos kiszakadás is.

Hogyan ismerhető fel?

Meggyengült védelem – bőrsérülések a sportban

Az emberi testen a hétköznapi életben és sportolás közben is a bőr sérül leggyakrabban. Horzsolások, hólyagok, szakítások, vágott, metszett, szúrt (pl. vívás, szöges cipő) sebek jöhetnek létre, melyek mindenképpen ellátást igényelnek. A nyílt sebek sűrűn előfordulnak a különböző sportágakban, a kemény talajon való elesés közben könnyen kialakul ilyen sérülés.

Bizonyos esetben csak a bőr külső rétege érintett, máskor azonban a mélyebb részek (ín, izom, erek, idegek) is sérülhetnek. Az első teendők között a vérzéscsillapítás szerepel, melynek három módszere: 1. a sérült testrész felemelése, 2. direkt nyomás, 3. rugalmas pólyakötés.  A sebek tisztításának alaposnak kell lennie, jobb ha ezt szakemberre bízzuk.  A megtisztított sebet mihamarább, de legalább 6 órán belül véglegesen el kell látni, kimetszeni a szennyezett részeket, elvégezni a varratot, majd felhelyezni a steril kötést. Ha a seb fertőződik, jellemző a fájdalom, duzzanat, bőrpír és nyomásérzékenység.

A fertőzés a sebből a nyirokereken keresztül továbbterjedhet a nyirokcsomókba. Ilyenkor a nyirok utak gyulladása miatt – azok lefutása mentén – vörös csík jelenik meg (gyakran mondják: „fut a piros csík”). Minden, szabadban elszenvedett nyílt sebzés magában hordozza a tetanus fertőzés veszélyét, ezért kötelező a megelőző oltás beadása.